Bartis Attila A nyugalom című regényének külföldön is nagy visszhangja volt, ebből egy csokorravaló olvasható itthttp://www.es.hu/pd/display.asp?channel=KRITIKA0607&article=2006-0220-0931-38KSTB

az író honlapjahttp://www.irolap.hu/object.0E1044EB-DA60-4CBE-B29D-4A2B85A63316.ivy

A nyugalom színházban

Anyám, Kleopátra
Bartis Attila A nyugalom című regényéből készült drámát a Nemzeti Színház Stúdiószínpadán láthatjuk Garas Dezső rendezésében. http://www.irolap.hu/object.8F539255-D0B7-473E-84AF-9A7C9E40658B.ivyp://

Kritikák A nyugalom c. regényről

Nagy Hajnalka a regényrőlhttp://www.irolap.hu/object.B5C2BB37-49B7-4134-A871-1AFBE3172A73.ivy

Demény Péter a regényrőlhttp://www.kortarsonline.hu/0111/demeny.htm

A nyugalom Magvető 2001.

A regény elbeszélő-főhőse (Weér Andor) maga is író, anyjával él együtt a 1970-es, 80-as évek Magyarországán. Az anya az 1950-es években ünnepelt színésznő volt, de mára megőrült. A fiú egyre kétségbeesettebben és görcsösebben próbál menekülni tőle. Egyben szembe kell néznie családja nyomasztó történetével. Apja színikritikus volt és egyben ávós (ÁVH-s, azaz a Rákosi-diktatúra idején -- az 1950-es években -- az Államvédelmi Hatóság katonatisztje), 1956 után disszidált. A főhős ikernővére szintén Nyugatra emigrált 15 éve, az anya lánya disszidálása miatt nem kap szerepeket, ezért szimbolikusan eltemeti a lányát, és azóta nem lép ki a lakásából. Az ikernővér öngyilkos lesz, helyette a fiú küld leveleket anyjának, aki rájön a cselre, és üres lapokat küldözget vissza. A fiú ócska kalandok után találkozik (a beszélő nevű) Fehér Eszterrel, ám szerelmük is kevés ahhoz, hogy őrült helyzetéből menekülni tudjon, és ő sem tud segíteni Eszteren. A fiú történeteket ír, melyek kiadói szerkesztője apja hajdani szeretője lesz, akivel a fiú is rendre lefekszik (korábban egyszer anyjával is majdnem). Eszter gyereket szeretne tőle, ő nem egyezik bele, a gyereket elvetetik, Eszter ideggyógyászatra kerül, ő Eszter lakásába költözik, anyja magára hagyatottan meghal. Eszter pedig visszaköltözik a falujába, Erdélybe. A regény nagyon érzékletesen jeleníti meg a beteges viszonyt a fiú, az anya és a fiú szerelme között. A történet felkavaró, a légkör megrajzolása igen hatásos. Néhány részben az újabb angolszász prózában is jellemző radikális, erőteljesen sokkoló írásmód jelenik meg. Nem szimplán a politikum feltárására törekszik a regény, hanem sokkal inkább a politikai háttér előtt kibontakozó emberi kapcsolatok nyomon követésére. Gyűlölet és szenvedély, rémület és vágy, durvaság és szeretetéhség uralja ezt az anya-fiú viszonyt. "Van benne sok szex, azaz pornó, eszelősség, ici-pici nárcizmussal, gyengébb idegzetű prűdeknek nem ajánlom. Brutális. Nem egy szív segédigéi. A nők (elő)szeretettel, a férfiak fanyalogva olvassák. Akkor én mi vagyok?" (Rácter)

Nyugalom-ról filmkritika

Mátyás Dezső http://www.mozinet.hu/index.nof?o=0&nyelvid=1&k1=1&k2=43&filmid=2813

filmkritika

Botrányos nyugalom...Alföldi Róbert: Nyugalom
Kövendi Imola kritikájahttp://www.filmtett.ro/cikk/142

a film stábja

színes magyar filmdráma, 108 perc, 2008rendező: Alföldi Róbertíró: Bartis Attilaforgatókönyvíró: Garaczi Lászlóoperatőr: Babos Tamásproducer: Bodzsár Istvángyártásvezető: Pék Csaba
szereplő(k): Udvaros Dorottya (Weér Rebeka)Makranczi Zalán (Weér Andor)Gryllus Dorka (Fehér Eszter)Hernádi Judit (Jordán Éva)Láng Annamária (Weér Judit)Ujlaki Dénes (Taxis)Gálffi László (Mentős)Nagy Mari (Kurva)

előzetes a Nyugalom c. filmből

előzeteshttp://www.ende.hu/video/9b8153e0047536c9f541
http://http://www.ende.hu/video/9b8153e0047536c9f541

Nyugalom (játékfilm 2008)

Bodzsár István, az Uniófilm vezetője, producer már régóta szívügyének tekinti Bartis Attila meghatározó regényének filmfeldolgozását, és Alföldiben rálelt az anyaghoz dukáló rendezőre. „Régóta ismerem, mint színészt, rendezőt, operarendezőt, a munkái egyediek, különlegesek, meghökkentők és újszerűek, ezért esett rá a választásom, amivel az író, Bartis egyetértett, akinek a szerződése értelmében vétójoga volt a rendező személyét illetően.” – nyilatkozta a producer korábban a filmhunak.
Elsőként a Nemzeti Kulturális Alapprogram nyújtott támogatást, majd az Erste Bank is beszállt a finanszírozásba. A Magyar Televízió a Sorstalanság óta nem vállalt ilyen mértékben szerepet magyar film gyártásban: a gyártási kapacitása mellett készpénzzel szállt be a filmbe. Július elején a Mozgókép Közalapítvány is hozzátette a maga részét 40 millió forint vissza nem térítendő szelektív támogatás formájában, így a forgatás augusztus 2-án elindult.A főszerepben Makranczy Zalánt, a kecskeméti Katona József Színház fiatal tehetségét láthatjuk, Weér Rebeka művésznő megformálója a színpadi adaptációhoz hasonlóan Udvaros Dorottya. Jordán Éva, a szerkesztő szerepét Hernádi Juditra bízták az alkotók.

Bartis Attila

szerzői honlap

A nyugalom

2001 A nyugalom (Magvető) A regény elbeszélő-főhőse (Weér Andor) maga is író, anyjával él együtt a 1970-es, 80-as évek Magyarországán. Az anya az 1950-es években ünnepelt színésznő volt, de mára megőrült. A fiú egyre kétségbeesettebben és görcsösebben próbál menekülni tőle. Egyben szembe kell néznie családja nyomasztó történetével. Apja színikritikus volt és egyben ávós (ÁVH-s, azaz a Rákosi-diktatúra idején -- az 1950-es években -- az Államvédelmi Hatóság katonatisztje), 1956 után disszidált. A főhős ikernővére szintén Nyugatra emigrált 15 éve, az anya lánya disszidálása miatt nem kap szerepeket, ezért szimbolikusan eltemeti a lányát, és azóta nem lép ki a lakásából. Az ikernővér öngyilkos lesz, helyette a fiú küld leveleket anyjának, aki rájön a cselre, és üres lapokat küldözget vissza. A fiú ócska kalandok után találkozik (a beszélő nevű) Fehér Eszterrel, ám szerelmük is kevés ahhoz, hogy őrült helyzetéből menekülni tudjon, és ő sem tud segíteni Eszteren. A fiú történeteket ír, melyek kiadói szerkesztője apja hajdani szeretője lesz, akivel a fiú is rendre lefekszik (korábban egyszer anyjával is majdnem). Eszter gyereket szeretne tőle, ő nem egyezik bele, a gyereket elvetetik, Eszter ideggyógyászatra kerül, ő Eszter lakásába költözik, anyja magára hagyatottan meghal. Eszter pedig visszaköltözik a falujába, Erdélybe. A regény nagyon érzékletesen jeleníti meg a beteges viszonyt a fiú, az anya és a fiú szerelme között. A történet felkavaró, a légkör megrajzolása igen hatásos. Néhány részben az újabb angolszász prózában is jellemző radikális, erőteljesen sokkoló írásmód jelenik meg. Nem szimplán a politikum feltárására törekszik a regény, hanem sokkal inkább a politikai háttér előtt kibontakozó emberi kapcsolatok nyomon követésére. Gyűlölet és szenvedély, rémület és vágy, durvaság és szeretetéhség uralja ezt az anya-fiú viszonyt. "Van benne sok szex, azaz pornó, eszelősség, ici-pici nárcizmussal, gyengébb idegzetű prűdeknek nem ajánlom. Brutális. Nem egy szív segédigéi. A nők (elő)szeretettel, a férfiak fanyalogva olvassák. Akkor én mi vagyok?" (Rácter)

Bartis művek

Művei:
1995, 2001 A séta (kisregény)1998 A kéklő pára (novellák)2001 A nyugalom (regény)2005 Lázár-apokrifek

Bartis Attila

Bartis Attila 1968. január 22-én született Marosvásárhelyen. Családjával 1984 novemberében költözött Budapestre, miután édesapját, Bartis Ferencet, az ismert erdélyi írót, szerkesztőt megfosztották román állampolgárságától és kiutasították az országból. 1990-91-ben elvégezte a Magyar Újságírószövetség újságíró-iskoláját. A szépíráson kívül hivatásszerűen foglalkozik a fényképezéssel, 1996 óta két nagyobb fényképsorozatával s önálló képeivel több alkalommal is részt vett fotókiállításokon.